Mint ismeretes, a tavaly végbement decentralizációs folyamatokat követően megváltozott megyénk járásokra való felosztása: 13 helyett 6 maradt. Az októberben lezajlott választások után féléves átmeneti időszak következett, amíg a megszüntetett járások intézményeit átadták az új közigazgatási egységeknek. Mivel törvényileg nem rendezték a kistérségek, a járások és a megye hatásköreit, ezért élesen felvetődött ez a probléma. Sürgősen változtatni kell Ukrajna jelenlegi jogszabályain az újonnan létrehozott járási tanácsok valódi hatásköreinek és finanszírozási forrásaik egyértelmű meghatározásának kérdésében.
A felszólalók kifejtették, hogy a probléma megoldása céljából módosítani kell a helyi önkormányzatokról szóló törvényt, konkrétan meg kell határozni a különböző szintű tanácsok (kistérség, járás, megye) hatásköreit, és biztosítani kell ezek finanszírozási forrásait. Ezenkívül konszolidálni kell a különböző szintű képviselők erőfeszítését a kérdések megvitatása, javaslatok kidolgozása és azok megküldése érdekében a Legfelső Tanács szakbizottságainak.
A többórás megbeszélés végén néhány összehangolt döntést hoztak arról, hogy a karanténszabályok szigorú betartása mellett munkamegbeszélést tartanak Kárpátalja valamennyi járási tanácsa elnökének és a testületek képviselőinek részvételével a Kárpátaljai Megyei Tanács épületében, közösen kidolgozzák és jóváhagyják a legaktuálisabb és legkonstruktívabb javaslatokat a járási tanácsok hatáskörének és további finanszírozásának hatékony biztosítása érdekében.
Az elhangzottakat értékelve Balogh Lívia, a Kárpátaljai Megyei Tanács KMKSZ-frakciójának képviselője elmondta, hogy meghívást kaptak a járási tanács elnökétől egy találkozóra, amelyen járási, megyei és parlamenti képviselők vettek részt.
– Nagyon fontos problémával találta szemben magát most az Ungvári Járási Tanács, illetve ennek az óriási járásnak a közössége. Szociális, egészségügyi, oktatási, kulturális intézmények működése, de a tömegközlekedés tekintetében is kérdésessé vált, hogy ki fogja a jövőben finanszírozni mindezt. Mert a járási tanácsnak állami költségvetése nincs, adóból nem részesül a mostani leosztás alapján, ezért nem tudja ezeket az intézményeket fenntartani. De felmerül a kérdés, hogy ki veszi át, hová fognak tartozni a továbbiakban, mi lesz a sorsuk – megszűnnek, megmaradnak? Főleg, hogy egy ilyen járványhelyzet idején például felszámolni egy járási kórházat óriási felelőtlenség lenne, és veszélyeztetné az itt élő lakosság egészségügyi ellátását.
Ezekre az égető, napi szintű kérdésekre kellene választ találni. Ezt elsősorban a Legfelsőbb Tanácsnak kell megtennie, hiszen az Alkotmány tartalmazza ugyan a járási tanácsok meglétét, de semmilyen funkciót, semmilyen költségvetést, anyagi hátteret nem biztosít számukra. Ezért egy ilyen konstruktív vitába kezdett most az Ungvári Járási Tanács. Gondolom, más járási tanácsok ugyanilyen gondokkal küzdenek. Mindenki hajlandó a kérdés megoldásában segítséget nyújtani, tehát kijelölni a feladatokat, odahatni, hogy legyen valamilyen finanszírozottsága ezeknek az intézményeknek, ugyanakkor ez mégiscsak a Legfelső Tanácsnak a hatásköre. Ott kell eldőlnie, hogy mi a tervük a következő kadenciában, gyakorlatilag a következő 4 és fél évben a járási tanácsokkal. Vagy meg kell azokat szüntetni, és akkor mindent a megye, illetve a helyi kistérségi tanácsoknak a gondozására bízni. Persze, kérdés, hogy erre képesek-e. Ha nem, akkor viszont finanszírozást kell biztosítani ezeknek az intézményeknek, ezeknek a problémaköröknek – összegezte a kerekasztal-megbeszélésen elhangzottakat Balogh Lívia, a Kárpátaljai Megyei Tanács képviselője.
Rehó Viktória
