A Kárpátalján élő magyarok kevés jelét mutatják a nyelvi asszimilálódásnak: 1959-ben 98,5, 1970-ben 98,8, 1979-ben 96,6 1989-ben 97,0, 2001-ben 97,1 százalékuk vallotta magát magyar anyanyelvűnek. Több mint százezer magyar él falusi környezetben. Az egyes településeken az életfeltételek nem egyformák. A magyar nemzetiségűek száma jelentősen csak ott gyarapodik, ahol a magyar lakosság gazdasági foglalkoztatottságát helyben oldották meg. Ahol a lakosság gazdasági és szociális fölemelkedése megtorpant, ott elöregszik a falu, illetve stagnál.

Tovább olvasom

Ukrajna összlakossága a 2001. december 5-i népszámlálás adatai szerint 48 millió 457 ezer főt tett ki. Az ország egészét tekintve jelentős népsűrűségről beszélhetünk – 80 fő/négyzetkilométer. A népsűrűség a legalacsonyabb északnyugaton és az ország déli részén (60 fő/négyzetkilométer) Különösen alacsony ez a mutató Csernyigov megyében (39 fő/ négyzetkilométer). A legsűrűbben lakottak a keleti iparvidékek, ahol ez a mutató meghaladta a 90 főt, a Donyecki megyében pedig elérte a 183 főt. Ukrajnában az 1989-es népszámlálás során 51 millió 45...

Tovább olvasom

A mai Kárpátalja a hajdani Északkeleti-Felvidék – mint a Kárpát-medence legkisebb hegyvidék peremtája – központi részén található, s összesen 19 208 négyzetkilométernyi területéből 12 800-at foglal el. Geográfusaink ugyanis a század közepéig – az egységes Kárpát-medencei szemléletnek megfelelően – az azóta három országhoz (Csehszlovákia (ma Szlovákia), Szovjetunió (ma Ukrajna), Románia) tartozó területet a Bártfától északra fekvő Zborói-hágótól a Radnai havasokban levő Borsai hágóig, Északkeleti-Felvidéknek nevezték.

Tovább olvasom

PARTNEREINK

SZERVEZETEK