Az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség tevékenységét a Szövetség Programjában megfogalmazott elvek, valamint az Alapszabályban meghatározott szervezeti felépítés és működési mechanizmusok alapján fejti ki.
A Szövetség működését a közgyűlések közötti időszakokban, az alap- és középszintű szervezetek, valamint a szakmai egységek feladatait, egymás közötti viszonyát és irányítási mechanizmusát, az országos struktúrákba való integrálódásuk módját, a szövetségi vezetők munkaköri feladatait jelen Belső Működési Szabályzat határozza meg.
I. Általános rész
1.1. Az UMDSZ jogi személy, szervezeti felépítését az Alapszabály tartalmazza.
1.1. A Szövetség Belső Működési Szabályzata tételesen felsorolja az UMDSZ különböző egységeit és nem részletezi azok belső működési mechanizmusát. A szervezeti egységek működését a következő dokumentumok rögzítik:
a) A Közgyűlés Ügyrendi Szabályzata (a Közgyűlés jóváhagyásával);
b) Az Ukrajnai Magyar Nemzeti Tanács Ügyrendi szabályzata (a Tanács jóváhagyásával);
c) Az Ellenőrző Bizottság Működési Szabályzata (a Közgyűlés jóváhagyásával);
d) Az Etikai és Szabályzat-felügyelő Bizottság Működési Szabályzata (a Közgyűlés jóváhagyásával);
e) Az állandó szakmai bizottságok működési szabályzatai (a Tanács jóváhagyásával);
f) Az alap- és középszintű szervezetek, valamint a kollektív tagok alapszabályai (a törvény által előírt módon bejegyezve).
1.2. A Szövetség székhelye Beregszász. Központi hivatal Beregszászban van. Regionális irodákat működtet Kijevben, Ungváron, Dercenben, Nagyszőlősön és Técsőn.
1.3. Az Ukrajnai Magyar Nemzeti Tanács székhelye Beregszász. A Tanács munkáját annak elnöke és elnökhelyettesei koordinálják.
II. A szövetség szerkezeti felépítése, vezető és ellenőrző szervei
1. A Szövetség szervezete, felépítése
1.1. A Szövetség szervezeti egységei:
a/ helyi alapszervezetek, illetve regionális alapszervezetek,
b/ járási (városi) regionális szervezetek, járási (városi) regionális szervezetek tanácsa, vagy szórványok regionális tanácsa.
c/ kollektív tagszervezetek,
d/ a Szövetség országos szervei (Közgyűlés, Nemzeti Tanács és Országos Elnökség, Szakbizottságok).
1.2. A Szövetség szervezeti egységeinek szervei:
a/ a helyi alapszervezet legfelsőbb szerve a tagok és tisztségviselők gyűlése,
b/ a helyi alapszervezet elnöksége,
c/ tisztségviselők: elnök, alelnök, titkár, pénztáros.
1.3. A járási (városi) regionális szervezet vagy a szórványok regionális szervezete szintjén a legfelsőbb szerv a járási (városi), illetve a körzeti küldöttek gyűlése:
a/ járási (városi, illetve a körzeti) tanács,
b/ Elnökség,
c/ tisztségviselők: elnök, alelnök, titkár, pénztáros, további elnökségi tagok.
1.4. A Szövetség legfelsőbb országos szerve az Országos Közgyűlés:
a/ Nemzeti Tanács,
b/ Országos Elnökség,
c/ Tisztségviselők: elnök, alelnökök, titkárság,
d/ Szakbizottságok.
1.5. A Szövetség országos döntéshozó testületei:
a/ Közgyűlés,
b/ Nemzeti Tanács,
c/ Országos Elnökség.
1.6. A Szövetség ellenőrző testületei:
a/ Országos Ellenőrző Bizottság
b/ Országos Etikai és Szabályzat-felügyelő Bizottság.
1.7. A Szövetség végrehajtó szerve:
a/ Az elnökség, illetve az elnök és alelnökök által vezetett hivatal, illetve irodák, titkárok;
b/ az állandó szakbizottságok elnökei, tagjai.
1.8. A testületek megbízatása négy évre szól. Valamennyi választott szerv és tisztségviselő nyílt, illetve titkos szavazással választandó. A tisztújító küldöttgyűlés minden szinten akkor határozatképes, ha a választásra jogosultaknak legalább kétharmada jelen van. A szavazás akkor jogerős, ha a jelenlévők szótöbbséggel döntenek. A helyi alapszervezetek már a tagok egyszerű többségi jelenléte mellett is határozatképesek.
1.9. Minden választott szervnek az UMDSZ alapszabályában és a belső működési szabályzatban meghatározott kérdések elbírálásában önálló, független hatásköre van, e jogokat más szerv nem gyakorolhatja, illetékességi vitákban a felsőbb szerv dönt.
2. A Szövetség vezető szerveinek működési mechanizmusa
2.1. Az UMDSZ operatív irányításának feladatát az Országos Elnökség (OE) látja el. Az Alapszabály értelmében az OE nem kevesebb mint hat tagból áll. Ezek: a szövetségi elnök, az alelnök és a Nemzeti Tanács elnöke. A szövetségi elnök indítványa alapján a Nemzeti Tanács kibővítheti az elnökséget.
2.2. A Szövetség szervezeti felépítéséből adódóan a központi irányítás a szakmai bizottságok tevékenységének koordinálása útján valósul meg. Mindegyik állandó szakbizottság munkáját az egyik alelnök, illetve a Nemzeti Tanács elnöke és elnökhelyettesei felügyelik.
2.3. A jogi személyként szereplő járási (városi) és regionális szervezetek, valamint a kollektív tagok önállóan fejtik ki tevékenységüket, de az Országos Elnökség által hozott döntések rájuk nézve is kötelező erővel bírnak.
2.4. Az Alapszabállyal rendelkező alapszervezetek önálló jogi személyek, amelyek tevékenységüket egyeztetik és összehangolják az illetékes járási (városi) szervezettel.
2.5. Bejelentés útján legalizált helyi vagy regionális szervezetek, amelyek nem rendelkeznek saját alapszabállyal, az illetékes járási (városi) szervezet vagy a diaszpóra és szórványgondozási szakbizottság támogatásával és irányításával működnek.
2.6. A Nemzeti Tanács, a Szövetség választmányaként működő testület, ahol egyaránt érvényesül a szakmai, a területi (szervezeti) és önkormányzati képviselet. Az NT összetétele és működőképessége biztosítja a Szövetség egységes irányítását.
2.7. A hatalmi egyensúly fenntartását és a demokratikus elvek érvényesülését az Ellenőrző Bizottság, valamint az Etikai és Szabályzat-felügyelő Bizottság optimális összetétele, szakmai felkészültsége és működésének objektivitása garantálja.
2.8. A különböző szintű és feladatkörű szervezeti egységek, valamint központi szervek közötti viszony és együttműködés a folyamatos hatásköri egyeztetés függvénye.
2.9. A gazdasági tevékenység és az ügyvitel egységesítése érdekében minden szervezeti egység információs kötelezettséget vállal az illetékes központi szervek irányába.
3. A Szövetség vezetői és azok munkaköri leírása
3.1. Az UMDSZ első számú tisztségviselőjének – a szövetségi elnöknek a jogosítványait az Alapszabály tartalmazza.
3.2. A Szövetség alelnökeinek feladatköre:
- Az alelnökök teljes jogú tagjai az Országos Elnökségnek;
- Koordinálják a szakbizottságok tevékenységét;
- A hazai és nemzetközi fórumokon képviselik a Szövetséget;
- Megszervezik és felügyelik a stratégiai feladatok végrehajtását.
4. Állandó szakbizottságok
4.1. Az állandó szakbizottságokat az Országos Elnökség javaslatára a Nemzeti Tanács hagyja jóvá és megválasztja azok elnökeit.
4.2. A szakbizottságok tagjainak összetételét annak elnöke jelöli ki és állítja össze munkatervét, amelyet az Országos Elnökség hagy jóvá. Egy szakbizottság minimum öt, maximum tizenöt tagból állhat. A szakbizottságok munkáját az alelnökök, az NT elnöke és elnökhelyettesei irányítják, illetve felügyelik.
4.3. A szakbizottság elnöke gondoskodik a szakbizottsági ülés jegyzőkönyvének, munkatervének, egyéb javaslatainak eljuttatásáról az Elnökséghez.
5. Városi (járási) regionális szervezetek
5.1. A városi (járási) regionális szervezetek országos elven szerveződnek. Az ügykezelésre vonatkozó kérdések rendezése a Nemzeti Tanács hatáskörébe tartozik. Gyűlésrendjüket a hatályos Alapszabály szabályozza.
5.2. A szervezetek élén elnökség áll, amelyet a testület saját soraiból választ négyéves ciklusra.
5.3. Amennyiben a városi (járási) szervezetek alapszervezeteinek száma több mint egy tucat, az elnökség melletti végrehajtó és döntéshozó szervként létrehozhatják a városi (járási) Tanácsot (választmányt). A Tanácsot a helyi alapszervezetek elnökei, továbbá a szervezetek ülésein megválasztott személyek alkotják. A Tanácsnak az elnökség is tagja. Évente legalább egyszer ülésezik. Megtárgyalja és jóváhagyja a szervezet elnökségének jelentését a Szövetség és a helyi mozgalom helyzetéről. Kidolgozza az adott járás, város viszonyaira a Szövetség programjából, és a Közgyűlés, a Nemzeti Tanács határozataiból eredő feladatokat.
5.4. A városi (járási) szervezetek tisztújító közgyűlésére legalább két héttel az országos Közgyűlés előtt kerül sor. Egyúttal hatáskörébe tartozik a közgyűlési küldöttek megválasztása.
5.5. A városi (járási) szervezet Tanácsa, elnöksége kölcsönösen tájékoztatja egymást, s munkájukat a Szövetség érdekeinek megfelelően összehangolják. Saját hatáskörében elősegíti, valamint biztosítja:
- a helyi alapszervezetek szervezését, munkájuk koordinálását, érdekeik és álláspontjaik egyeztetését,
- kapcsolatot tart fenn más pártok és politikai mozgalmak, civil szervezetek helyi, járási és megyei szerveivel, a területileg illetékes közigazgatási és államhatalmi szervekkel,
- segíti a helyi önkormányzatokat az illetékes közigazgatási hivatalok irányába képviselni a Szövetség által képviselt tagság és a választópolgárok érdekeit,
- parlamenti és helyhatósági választások szervezését, a helyi önkormányzatok hatékony együttműködését.
5.6. Azok a diaszpórában élő magyarok, illetve szövetségi tagok, akik egy település, de maximum egy járás, vagy megye területére korlátozott lakhelyük, szórványjellegük, esetleg kis létszámuk miatt nem tudnak alakítani több közigazgatási egységben járási vagy megyei szervezetet, ott a helyi alapszervezet (szórványok regionális alapszervezete, illetve tanácsa), valamint a megalakított Tanács az Alapszabályban meghatározott valamennyi szerv jogkörét ellátja. Hatáskörébe tartozik a közgyűlési küldöttek megválasztása.
5.7. Az UMDSZ középszintű szervezetei járási vagy megyei jogú városi szinten jöhetnek létre.
5.8. Ukrajna minden megyéjében szerveződhetnek középszintű szervezetek (szórványok regionális szervezete, tanácsa), amennyiben a diaszpórában élő magyar nemzetiségű személyek kezdeményezik azt, és a Szövetség érdekvédelmét igénylik.
5.9. A középszintű szervezetek tagjai az alapszervezetek.
5.10. A középszintű szervezet felépítése és működése az országos szervezet mintáját követheti.
5.11. A középszintű közgyűlést legalább két héttel az országos Közgyűlés előtt kell összehívni.
5.12. A Nemzeti Tanácsba szóló mandátumok szétosztására az alapszervezetek között a középszintű szervezet tanácsa jogosult.
6. Az UMDSZ alapszervezetei
6.1. A Szövetség alapsejtje az alapszervezet, amely önálló jogi személy, és az önigazgatás elve alapján a Szövetség alapszabálya által megszabott módon tevékenykedik a Szövetség céljainak eléréséért. Alapszervezetet alakíthat három, vagy ennél több személy, akik a Belépési Nyilatkozat kitöltésével és aláírásával igazolják, hogy egyetértenek a Szövetség Programjával és Alapszabályzatával. A helyi csoport a Szövetség Központi Nyilvántartásba való bejegyzése után kezdheti meg jogerős működését.
6.2. Ha három személynél kevesebb a jelentkező, a tagok szervezetileg a legközelebbi alapszervezethez tartoznak. Egy községben, a nagyközségekben, városokban, a munkahelyeken, vagy intézményekben csak egy UMDSZ-alapszervezet működhet.
6.3. A helyi alapszervezet munkáját és gazdálkodását a demokratikusan megválasztott elnökség irányítja. Saját soraiból választ elnököt, alelnököt, titkárt, pénztárost, valamint további tisztségviselőket.
6.4. A helyi alapszervezet legfelsőbb szerve a tagok és a tisztségviselők gyűlése. A gyűlést az Alapszervezet Elnöksége hívja össze évente legalább egyszer. Amennyiben a helyi alapszervezet választásra jogosult tagjainak legalább egyharmada kéri, az Elnökség azt tíz napon belül köteles összehívni.
6.5. A helyi alapszervezet Elnökségét négyévente egyszer, a taggyűlésen újra kell választani vagy megerősíteni tisztségében, s ez alkalommal értékelni kell a helyi alapszervezet munkáját és gazdálkodását.
6.6. A helyi alapszervezet megszűnhet:
- más helyi alapszervezettel való egyesüléssel,
- feloszlatással,
- ha tagjainak létszáma hét fő alá csökken.
6.7. A helyi alapszervezetek fő feladatai:
- részt venni az egyes települések, helységek politikai, művelődési és gazdasági életének, a helyi magyarság érdekvédelmének szervezésében, a hagyományok ápolásában, az anyanyelvi intézmények gyarapításában, védelmének biztosításában, összhangban a Szövetség programjával és célkitűzéseivel,
- politikai támogatás biztosítása a település gazdasági, szociális, környezetvédelmi gondjainak megoldásához, valamint művelődési igényei kielégítéséhez,
- küzdelem a hátrányos megkülönböztetés ellen, az emberi jogok betartásáért, a demokrácia elveinek érvényesítéséért, a nemzeti és etnikai kisebbségek jogaiért, valamint az állampolgári egyenlőségért és egyenjogúságért,
- tevékenyen hozzájárulni a különböző nemzetiségű lakosok harmonikus együttéléséhez,
- biztosítani a tagok és szimpatizánsok érdekvédelmét,
- megszervezni a helyhatósági választásokat, képviselőjelölteket állítani, és aktívan részt vállalni a parlamenti választások elkészítésében, propagandájában és lebonyolításában,
- kapcsolatot teremteni és tartani más politikai pártok és mozgalmak helyi csoportjaival, a helyi önkormányzatokkal és közigazgatás szerveivel, tisztséget vállalni a helyhatósági struktúrákban.
6.8. Az alapszervezet elnököt, titkárt, pénztárost választ, ha pedig a taglétszám ezt indokolttá teszi, felépítésében az országos szervezet mintáját követheti. Az alapszervezet mindenkori elnöke automatikusan a járási (városi) Tanács tagja.
6.9. Az alapszervezet közgyűlését legalább évente egyszer össze kell hívni, nem kevesebb, mint egy héttel a középszintű közgyűlés előtt.
6.10. Az alapszervezetben a befizetett tagdíjak alapján nyilvántartást kell vezetni a tagságról. A befizetett tagdíjakról és adományokról a tagok, illetve a felajánlók aláírásával hitelesített jegyzéket kell készíteni.
7. Tisztségviselők, alkalmazottak
7.1. A Szövetség tisztségviselője csak a Szövetség olyan tagja lehet, aki ukrán állampolgár.
7.2. A Szövetség tagja, amennyiben tisztségviselésre is jogosult, a Szövetségen belül bármely tisztséget betölthet.
7.3. A tisztségviselők munkájukat, ha az őket megválasztó testület másként nem dönt, társadalmi alapon végzik. Megbízatásuk a választási ciklus idejére szól.
7.4. A tisztségviselőket az őket megválasztó testület hívja vissza a tagok legalább egyharmadának, illetve az elnökség kezdeményezésére.
7.5. A tisztújító közgyűlés napján az előző ciklusban megválasztott tisztségviselők meghatalmazása lejár. A tisztségviselői funkciók átadásának ideje nem haladhatja meg a tíz napot.
7.6. A Szövetség fizetett alkalmazottakat foglalkoztat(hat), akik tevékenységére vonatkozóan azokkal kötött szerződésben, illetve munkaköri leírásukban rögzítettek érvényesek. A munkáltatói jogot az ügyvezető alelnök gyakorolja.
III. AZ UMDSZ SZERVEZETEINEK GYŰLÉSRENDJE
1.1. A gyűlésrend a Szövetség bármely szintű szervének munkájára vonatkozik.
1.2. A gyűlés szervezését, helyének és időpontjának meghatározását, a napirendi javaslat előterjesztését az összehívó szerv, illetve személy végzi, arról az érintetteket előzetesen értesíti.
1.3. A gyűlést összehívó szerv, illetve személy az érintett tagok egyharmadának, vagy a tagok legalább egyharmadát képező alapszervezetek kezdeményezésére soron kívüli gyűlést köteles összehívni.
1.4. A soron kívüli gyűlés összehívása írásos indítvány alapján történik. A soron kívüli gyűlés összehívására történő indítványban fel kell tüntetni:
- a kezdeményező személy(ek) nevét, UMDSZ-tisztségét (a közgyűlés esetén az alapszervezet(ek) megnevezését;
- a soron kívüli gyűlés kezdeményezésének okát, a javasolt konkrét napirendi pontot;
- a kezdeményezést támogatók nevét és aláírását (közgyűlés esetén az alapszervezeti elnökökét);
- az aláírások összegyűjtése lezárásának időpontját, az indítvány átvételének időpontját, a kezdeményezők aláírását.
1.5. Az indítványt a megfelelő szintű elnöknek kell benyújtani. Az átvételt az elnöknek igazolnia kell, s indítványra az átvétel időpontját rá kell vezetnie. Csak a jelen szabályrendeletnek maradéktalanul megfelelő indítványok fogadhatók el.
Az elnök az UMDSZ Alapszabályában foglalt rendnek megfelelően hívja össze a gyűlést.
1.6. A soron kívüli gyűlések összehívására a következő határidők érvényesek: elnökségi ülés egy héten belül; középszintű szervezetek tanácsának ülése három héten belül; közgyűlés két hónapon belül az indítvány átvételétől számítva. Amennyiben az adott szintű soros ülés a jelzett határidőn belül esedékes, soron kívüli gyűlést nem hívnak össze, azonban az indítványban feltüntetett napirendi pontot az összehívó személynek (szervnek) kötelező a gyűlés elé terjesztenie.
1.7. A soron kívüli gyűlést az összehívó személy (szerv) az általános rendnek megfelelően szervezi.
1.8. A soron kívüli gyűlés összehívására tett indítvány visszavonható. Az indítvány visszavonásának feltétele, hogy a kezdeményezők visszavonják aláírásukat, ezen felül a támogatók közül annyian vonják vissza aláírásukat, hogy az indítványban egészében véve az Alapszabály által ez esetben megkövetelt aláírások számánál kevesebb támogató aláírás maradjon, továbbá, hogy a visszavonás a soron kívüli gyűlés összehívásának határideje előtt történjen (az adott gyűlésnek megfelelően – három nappal, egy héttel, egy hónappal előtte). Az aláírások visszavonása írásban történik.
1.9. Semmisnek kell tekinteni azt az indítványt, amellyel kapcsolatban a 6. pontban rögzített határidőkön belül a támogató aláírások közül visszavontak annyit, hogy az indítvány már nem felel meg az UMDSZ Alapszabálya által támasztott feltételeknek.
1.10. A soron kívüli gyűlések összehívására irányuló kezdeményezésekkel történő visszaélés, a Szövetségnek ez által okozott károk, illetve a jelen szabályrendelet megsértésének ügye az etikai bizottság hatáskörébe tartozik az általános rendnek megfelelően.
1.11. A gyűlést a megfelelő szintű elnök, illetve az általa meghatalmazott személy vezeti.
1.12. A gyűlés saját napirendjét, időrendjét és a szavazás módját maga határozza meg.
1.13. A küldöttgyűlés akkor határozatképes, ha a küldötteknek legalább a kétharmada jelen van. Ellenkező esetben a gyűlés az érintettekkel egyeztetett időpontban ismét összehívandó, és akkor már a küldöttek felének a megjelenése esetén is határozatképes. A gyűlés határozatait szavazattöbbséggel fogadja el, megfelelő indítvány alapján minősített (kétharmados) szavazattöbbséget kérhet. Az alapszabály módosítása és bizalmatlansági indítvány elfogadása csak minősített szavazattöbbséggel történhet.
1.14. Az alapszervezeti közgyűlések összehívása a gyűlés tervezett időpontja előtt legkevesebb egy héttel, írásos értesítőben történik. Az alapszervezeti közgyűlés határozatképesnek tekinthető, ha a tagok legalább egyharmada jelen van. Ez esetben a határozat elfogadásához a testület egynegyedének szavazata szükséges. Amennyiben az alapszervezeti közgyűlés határozatképtelen, az a meghirdetést követő harminc perc múlva, ugyanazon napirendi pontokkal, létszámtól függetlenül határozatképes. Ez esetben a határozat elfogadásához a testület ötven százalékának a szavazata plusz egy szavazat szükséges.
1.15. A gyűlés bármely résztvevője indítvánnyal élhet. Bizalmatlansági indítvány a testület egyharmadának javaslatára érvényesíthető. Ebben az esetben a határozat elfogadásához a testület ötven százalékának a szavazata plusz egy szavazat szükséges.
1.16. Minden gyűlésről jegyzőkönyvet kell vezetni, melynek kötelezően tartalmaznia kell a határozatképesség megállapítását, az elfogadott napirendet, a határozatok tartalmát, életbe lépésük időpontját és a szavazati arányt.
1.17. A gyűlés résztvevője akadályoztatása esetén mandátumát írásos meghatalmazás formájában ideiglenesen átruházhatja az őt helyettesítő személynek. A mandátum ideiglenes írásos átruházása az érintett szervezeti egység az átruházó után lehető legmagasabb tisztséget betöltő személyére történhet.
1.18. Nem ruházható át a mandátum olyan személyre, aki nem tisztségviselője a Szövetség adott szervezeti egységének, illetve az adott gyűlés egy mandátumával már bír.
1.19. A gyűlés egyes kérdések megvitatását elnapolhatja, illetve az adott kérdésben átruházhatja jogkörét a neki alárendelt testületnek. A gyűlés jegyzőkönyv-vezetőjét és a jegyzőkönyvet hitelesítő személyeket a gyűlés jelöli ki.
IV. A SZÖVETSÉG ÉS AZ ÖNKORMÁNYZATOK, KÉPVISELŐK
1.1. A Szövetség tagjain keresztül részt vesz a parlamenti, a helyhatósági, illetve az elnökválasztásokon. Minden szinten képviselőjelölteket állít. A Szövetség programját támogató más pártokkal, mozgalmakkal választási szövetséget köthet. A Szövetség által támogatott, és mandátumhoz jutott képviselő minden szinten aktívan részt vesz a helyhatósági szervek, a közigazgatási hivatalok munkájában, ahol fontos tisztségeket tölthet be. A Szövetség programjának szellemében közreműködik a határozatok és törvényjavaslatok kidolgozásában.
1.2. A Szövetség által jelölt és színeiben befutott képviselők frakciót alkotnak.
1.3. A frakció tevékenységének alapvető irányvonalait a tagjait jelölő testület határozza meg.
1.4. A képviselői testületek, frakciók, képviselők saját hatáskörükben:
- a Szövetség programjával összhangban foglalnak állást az egyes törvényjavaslatokkal kapcsolatban,
- az Országos Elnökséggel együttműködve megtárgyalják a kulcsfontosságú törvényeket, és közösen alakítják ki politikai álláspontjukat,
- rendkívüli esetekben saját álláspontot alakítanak ki a mozgalom programjával összhangban, illetve az Nemzeti Tanács vagy az országos Elnökség határozatainak szellemében szervezik a választópolgárokkal való kapcsolattartást (képviselői fogadónapok, választási gyűlések, falufórumok, a sajtóban és egyéb hírközlő szervekben való szereplés, valamint egyéb közéleti tevékenység).
